Önéletrajz
Született 1973-ban Budapesten. 1994-ben gépészmérnöki szakképesítést (BDMF), 2000-ben mérnök-közgazdász (MEDFK)-, majd 2014-ben közlekedési gazdasági szakmérnöki végzettséget (BME) is szerzett. Munkája során több magyarországi piacvezető építőipari cégnél tevékenykedett. Kezdetben, mint építésvezető, majd főmérnök, projekt-, kontrolling-, és vállalkozás vezető, majd vállalkozási-, és vasúti igazgató, ezt követően ügyvezető igazgató. Saját mérnök-tanácsadó és kereskedelmi cégeit is igazgatja, melyek közül az elsőt 1998-ban alapította. Publikációi jelentek meg a MAGÉSZ folyóiratban, melynek témája a Kvassay Duna-ág híd és dunaföldvári Beszédes József Duna-híd rekonstrukciója volt. A Mélyépítési Szemlében az esztergomi Mária Valérai hídról számolt be, ezen kívül a Magyar Építőipar szakfolyóiratban a záhonyi vasútfejlesztésről és a győri Jedlik Ányos híd átépítéséről írt. A Magyar Mérnöki Kamara tagja és felelős műszaki vezetői jogosultságokkal rendelkezik.
Szakmai életútja során a legkiemelkedőbb létesítmények/projektek melyeken irányítóként, vezetőként tevékenykedett:
Szerkezetépítés: Hídépítés – Szabadság híd; bajai Türr István Duna-híd; Kvassay híd; dunaföldvári Beszédes József Duna-híd; budapesti Árpád híd; komáromi Duna-híd; szolnoki gyalogos-kerékpáros Tiszavirág Tisza-híd, mely Közép-Európa leghosszabb gyaloghídja, stb. Magasépítés – budapesti 102 lakásos társasház; SOTE Nagyváradtéri épületének homlokzati védelmi munkái; csepeli Szabadkikötő; Gabonatárház átalakítása, stb.
Jelentősebb infrastruktúrális beruházások: Vasútépítés: Sopron-Szombathely-Szentgotthárd vasútvonal építése; záhonyi szélesnyomtávú vasútépítés; Szajol-Kisújszálláshely-Püspökladány vasútvonal építése; Székesfehérvár-Tárnok vasútvonal építése; különféle országos vasúthálózat részét képező vonalak vasútvillamosítási és biztosító berendezések átépítési projektjei. Útépítés: M43-as autópálya építése (17km szakasz); M6-M60-as autópálya építése (Szekszárd-Boly-Pécs szakasz)
A fenti, több éves átfutással, és általában több partner összefogásával (konzorciumokban) megvalósult projekt szervezetek felépítésének és működtetésének ismeretéből, továbbá 10 milliárd forint feletti forgalmú cég vezetéséből, valamint több építőipari területet is átfogó műszaki-gazdasági ismeretei alapján tett szert szakmai, vezetői tapasztalataira.
György jelenleg a Puskás Ferenc Stadion projektigazgatója a Magyar Építő Zrt.-ZÁÉV Zrt. konzorcium megbízásából. A vállalkozói konzorciumon kívül a szerkezetépítést végző West Hungária Bau Kft. és ÉPKAR ZRT. kollégáinak és saját (Economy Home Kft.) mérnökirodájába tartozó mérnök kollégáinak támogatásával irányítja a projektet.
Előadás témája
Puskás Ferenc Stadion kivitelezése fővállalkozói szemmel
Magyarország emblematikus sportlétesítményének, a Népstadionnak az elbontása után, egy arculatában hasonló elemeket tartalmazó, mégis megújult formájú stadion teljes felelősséggel történő generál kivitelezése óriási kihívást jelentő feladat. Egy ilyen gigaberuházás vezetője komplex feladatkört kell ellásson. Ilyenek például a határidő-minőség-gazdaságosság „szentháromság” szem előtt tartása mellett, a kivitelezés elvégzéshez szükséges szervezet felállítása, a résztvevők feladatainak meghatározása, a létesítmény ésszerű szétbontása megvalósítható munkarészekre, és azok versenyeztetése, vállalkozásba adása tárgyakban. Nem utolsó sorban tevékenységei közé sorolható a saját erőforrással megvalósítandó jelentős mennyiségű munkafázisok anyaggal, félkész-, és késztermékkel történő ellátása, megfelelő technológiai és gépesítési háttér biztosítása, mind ezt a minőségbiztosítási követelmények maradéktalan figyelembevétele mellett. Ezen összetett teendők mellett a projekt irányító szervezetben össze kell hangolni a tervezési munkákat a kivitelezési szakágakkal. Gondolhatunk itt például az alapozási-, vasbeton szerkezet építési, acél szerkezetű tető építési és burkolási, szakipari-, tér-, és közműépítési munkákra, illetve az elektromos és gépészeti munkák körén túl, a vállalkozási, előkészítési és jogi-szerződéskötési munkák, valamint a kommunikációs, projektmonitorig és végül, de nem utolsó sorban gazdasági feladatok elvégzésére létrehozott szervezetek irányítási teendőire.
A megvalósítandó hatalmas létesítmény kapcsán a legfőbb kihívás - a projekt napi szintű ismerete, műszaki-gazdasági problémák szükségszerű kezelése mellett - az, hogy a jelenlegi szűkös hazai építőipari kapacitásokat hogyan tudja a döntéshozók konzorciumi egyeztetési elvárása mellett lekötni ebben a magyar „pezsgő” építőipari környezetben.